Hírek
A Relooted az afrikai régiségek visszaszerzéséről szóló heist játék, amiről eddig nem is tudtad, hogy szükséged van rá
B
Brian Crecente
„Ez egy eléggé összetett folyamat volt” – mondta Ben Myres, a Relooted kreatív igazgatója. Két kutató dolgozott a témán két teljes évig. Rengeteg mindent találtak.”
Végül a csapat a kapcsolódó történet alapján választotta ki azokat a tárgyakat, amelyeket a Relootedben felhasználtak.
„Olyan műtárgyakat kerestünk, amelyeknél kifejezetten érdekes a helyéről elragadás története” –mondta. Miért voltak fontosak az emberek számára? Minden számít, ami velük kapcsolatos.”
Például a játék egyik tárgya egy kenyai dob. A kenyaiak azt hitték, hogy a műtárgy évekkel ezelőtt megsemmisült, meséli Myres.
„Ez a holmi spirituálisan nagyon fontos nekik” – meséli. Azt hitték, már megsemmisült. Kiderült, hogy az elmúlt 100 évben a British Museum raktárában volt. Az elmúlt 100 év alatt a kenyaiak egyedül a 2010-es évektől kezdve láthatták. A holmit 1870-ben ragadták el.
“Az, aki megtekintette a dobot, a műkincs eredeti tulajdonosa, egy király leszármazottja volt. Tehát ezek nem olyan tárgyak, amelyeket a régészek kiástak valahol a porból. Ezek a kultúra részét képezték.”
Egy múzeumban talált játékötlet
A Relooted-ben megtalálható műkincsek kulcsszerepet játszanak. A játék egy afrikai futurizmus ihlette 21. században játszódik, egy olyan szerződést követően, amely az afrikai műtárgyak nyugati múzeumokból való hazaszállítását ígérte. De az utolsó pillanat fordulata meghiúsította a megegyezést, és most a különböző afrikai országokból származó csapattagoknak kell visszaszereznie a 70 műtárgyat.
A játék alapvetően egy oldalnézetes fejtörő platformer. A játékosoknak fel kell deríteniük az adott múzeumot, meg kell tervezniük a behatolást és a menekülési útvonalat, majd valós időben végre kell hajtaniuk a lopást, miközben szólnak a riasztók és csapódnak az ajtók. Semmi erőszak! Ez egy szigorúan Ocean's Eleven -pozitív ügy.
Az ötlet akkor jutott Myres eszébe, amikor szüleivel Londonban járt.
“Én videójáték-bárba mentem, ők pedig a British Museumba,“ meséli. Később vacsorakor találkoztunk, anyám pedig dühös volt, mert épp látta, hogy egy dél-törökországi templom teljes homlokzatát áthelyezték. Konkrétan így reagált: ‘Ez őrület.’ Aztán azt mondta: ‘Ebből játékot kell csinálnod.'”
Myresnek fogalma sem volt, hogyan lehetne ezt megvalósítani, de az idő múlásával az ötlet kezdett formát ölteni. Végül Afrikába helyezte a történetet, mert az afrikai repatriációs mozgalom elég intenzív, szóval az afrikai műtárgyakat választotta fő témának.
Ezután a növekvő csapat elkezdett azon dolgozni, hogyan működjön a rablás játékmeneti ciklusa.
„Csak erőszakmentes utalássokkal dolgoztunk, de abból se túl sokkal” – meséli.
A játékmenet megtanulása kihívást jelent, de ha egyszer sikerül, igazi élményáradat vár rád: parkour, okos fejtörők megoldása és az a tudat, hogy ha egyszer elindultál, addig nem állhatsz meg, amíg meg nem szerzed a járművet, amivel elmenekülhetsz.
A Relooted intrója végigvezet az alapvető irányításon. Amíg lenyomva tartod a gombot, a karaktered fut és parkourozik a környezetében. Egy előlapi gomb koppintásával gyorsulhatsz. Ezek az alapok lehetővé teszik, hogy gyorsan áttekintsd a múzeumok elrendezését: megtudod, hol lehet felugorni a falakra, becsúszni a kötelek alatt, átfutni a súlyérzékelőn, végül időben átgurulni a bezáródó ajtó alatt.
A tutorial későbbi részében a teremben mozgathatod is a tárgyakat, hogy előkészítsd az útvonalat, amelyet be fogsz járni. Végül a játék bemutatja a különböző csapattagokat: mindegyikük különböző képességekkel rendelkezik. Szerepeket rendelhetsz hozzájuk a balhéban, például lóghatnak a mennyezetről, hogy segítsenek megragadni és meglendíteni valamit, vagy a megfelelő pillanatban kinyithatják az ajtót.
Bár a játékbeli mozgás és mechanizmus szórakoztató, valójában ez csak a játék egy része. De nagyon sok időbe telt, mire sikerült véglegesíteni ezt a játékmenetet; a csapat elég sokáig küzdött vele.
„Készítettünk belőle egy körökre osztott stratégiai játékverziót” – mondta Myres. “Elkészítettük a sim verziókat .”
De csak akkor jött meg nálunk az áttörés, amikor megjelent a Teardown nevű, fizikán alapuló rombolós játék.
„Olyan volt a játékmenete, amit simán át tudtunk emelni, csak átforgattuk ebbe a perspektívába” – magyarázza. Abban a pillanatban, amikor megmarkolod egy ellopni kívánt műkincset, megszólal a riasztó. Ha nem jutsz ki 30 másodpercen belül, akkor vége a játéknak.”
Miközben menekülsz a múzeumból — kezedben a műkinccsel — átvágsz a pályán parkour akrobatikával; ám mégsem ez nem a játék legfontosabb eleme.
“A parkour szinte maga a jutalom – meséli Myres. “Előtte meg kell szüntetned mindent, ami akadályozna, mert a cél az, hogy az adott pályán ne legyenek akadályok, szóval hogy szabadon mozoghass és ugorhass.”
A játék, ami a csapattal együtt fejlődött
A játék stílusa folyamatosan változott, de a játék kinézete Myres szerint még ennél is nagyobb fejlődésem ment keresztül a fejlesztés során. Ez a változás a csapat bővülésének természetes eredménye: minden új tag hozzájárult a Relooted megjelenésének és hangulatának kialakításához.
Például a játék stílusa kezdetben afrofuturista volt, de végül afrikai futurizmusra váltott, ami egy olyan különbség, amit nem mindenki értett meg azonnal. Míg az afrofuturizmus egyfajta kollázs, amely afrikai utalásokat ötvöz egy kitalált országban, az afrikai futurizmus egy konkrét helyhez kötődik, konkrét utalásokkal.
“A heist csapat minden tagja egy adott országból, kultúrából és etnikai csoportból származik: a ruháik tervezéséhez kizárólag az adott régió kultúrájából merítettünk ihletet, nem pedig valamilyen kollázsszerű keverékből” – meséli.
Ez nem a stúdió első játéka; ezzel a címmel a Semblance büszkélkedhet, amely 2018-ban jelent meg, és az első olyan afrikai fejlesztésű IP lett, amely valaha Nintendo konzolon megjelent.
A Nyamakop-gárda mérete a stúdió által fejlesztett játék függvényében növekszik vagy csökken. A Semblance fejlesztése során a stúdióban három fő dolgozott teljes munkaidőben összesen pedig hét. Ennél a játéknál volt, hogy a stúdióban 30 fő is dolgozott teljes munkaidőben, a stáblista pedig ennél is sokkal hosszabb lesz Myres szerint.
“Tényleg azért hoztuk létre a csapatot, hogy ezt a játékot elkészítsük” – mondta.
A johannesburgi Dél-Afrika stúdió egy sokszínű, befogadó csapat, amely az afrikai ihletésű játékok fejlesztésére összpontosít. Legtöbbjük Dél-Afrikából származik, de akadnak csapattagok Afrika más területéről is.
“Itt nem sok lehetőség van arra, hogy valaki professzionálisan videójátékokat készítsen,” – mondta Myres. “Ha itt az embereknek mégis megadod ezt a lehetőséget, és ráadásul pont egy afrikai ihletésű projektnél – ami nem túl gyakori a játékokban –, akkor az emberek nagyon, de nagyon izgatottak lesznek.”
“A fejlesztőcsapat nagy része Dél-Afrikában dolgozik, de körülbelül tizenkét másik ember is ügyködik a játékon különböző afrikai országokból. Jelenleg egy etióp környezetgrafikusunk is van.”
Ezek valódi műtárgyak, amelyek még mindig múzeumokban találhatók
A téma maga szintén érdekes és fontos az ezzel foglalkozó csapat számára. A műtárgyak jelentik a játék alapkövét.
A csapat aprólékos munkával, a kevés rendelkezésre álló kép alapján készített 3D-modelleket az egyes tárgyakról.
“Volt egy teljes munkaidős 3D-grafikusunk, akire azt az egyetlen feladatot bíztuk, hogy fotókat nézegessen és beszkennelt képeket keressen, majd ezután kézzel modellezze a textúrákat,” – magyarázza Myres. “Néhány műtárgyról alig találhatók fotók, mert olyan régóta vannak raktárban, szóval megesett, hogy néha a becslés eszközéhez kellett nyúlnunk.”
Bár a játék szereplői és alkotói egyaránt úgy vélik, hogy a műtárgyakat vissza kell adni oda, ahonnan származnak, a játék célja nem az, hogy „ezt az üzenetet nyomja le mindenki torkán” – mondta Myres.
“Szeretnénk megmutatni az embereknek azt, hogy ezek a tárgyak milyen sokat jelentettek azoknak, akiktől elvették őket,”– meséli. “Ez alapján az emberek majd eldönthetik magukban, hogy szerintük a műtárgyak maradjanak-e a múzeumokban, vagy sem.”
A játékban szereplő múzeumok egyike sem valós helyszínen alapul: mindegyik kitalált. A játék egyetlen valós helyszíne maga Afrika.
Miután egy tárgyat „visszazsákmányoltál”, megtekintheted a bázisodon, ahol információt is kapsz a valódi történetéről. Még ezeknek a rövid leírásoknak az elkészítése is kihívást jelentett, mert minden egyes tárgyról rengeteget lehetne mesélni. A kutatás során a csapat komoly adatbázist hozott létre, amely mindenféle információt tartalmaz a műkincsekről.
Jelenleg a játékban ebből csak néhány bekezdés található, de Myres szerint még van helye a bővítésnek. A csapat nagyon tisztában van azzal, hogy a túl sok információ túlterhelheti a játékosokat.
Egy autentikus csapat toborzása
A csapatod központja egy múzeum, ahol a játék során összegyűjtött tárgyakat őrzik: innen indulsz minden küldetésedre. A küldetések előtt egy eligazításon vehetsz részt főhajtásként az eredeti Mission: Impossible tévésorozat előtt, ahol kiválaszthatod, hogy mely csapattagokat szeretnéd magaddal vinni. Mindegyikük szakértő a saját területén: akad köztük zárspecialista, kütyümester, akrobata, hekker, még erőember is.
Bár a játékbeli csapat különböző háttérrel rendelkező karakterekből áll, ezt nem az a szándék vezérelte, hogy a fejlesztőcsapat tagjainak származási országai mind képviseltetve legyenek. Természetes folyamat soránalakult ki, amely beépült a játék fejlesztésébe.
Keményen dolgoztak, hogy olyan szinkronszínészeket találjanak, akik pontosan vissza tudják adni a karakterek hátterét. Például az egyik játékbeli csapattag angolai, és a fejlesztők Myres elmesélése alapján csak komoly nehézségek árán találtak megfelelő angolai szinkronszínészt. Nem sikerült mindig megtalálni a tökéleteset. Az egyik szereplő Kongóból származik, de egy dél-afrikai színész kölcsönzi neki a hangját.
“Ettől még úgy gondolom, hogy ez az autentikus afrikai akcentusok legváltozatosabb gyűjteménye, ami valaha egy videójátékban megjelent” – dicsekszik Myres. A nyugati alkotásokban gyakran megesik, hogy egyetlen „mindenes afrikai” akcentust hallani – ami még mindig jelen van például a Fekete Párducban –, és ezt szerettük volna elkerülni azáltal, hogy minél több autentikus afrikai akcentust használunk.
„Jó példa erre a kistermetű akrobata karakter a nagyon szép, hiteles frankofón-nyugat-afrikai akcentusával.”
Miután kiválasztottad a csapatodat, jöhet a játék következő szakasza: itt fel kell derítened a múzeum elrendezését, ki kell találnod az útvonalt a műtárgyhoz, majd azt is, hogyan juthatnak ki a csapattagok, mielőtt elfognák őket. A pályáról is megtudhatsz néhány apró információt.
Végül elhelyezed az összes támogató csapattagot, és átgondolod, hogy tényleg készen állnak-e a balhéra. Korlátozott, hogy hova és mennyi csapattagot helyezhetsz.
Összességében a játék kifejezetten fejtörőszerű érzést kelt. Myres szerint ez az első igazi heist játék.
„Ezt mondtam a fejlesztőcsapatunknak is, mert a játék fele akció, fele pedig fejtörő” – meséli. A fejtörő rész az útvonal kitalálása. Az akció maga a kivitelezés. Minden szint 5-15 nagyon kicsi, egyszerű rejtvényből áll, amelyeket meg kell oldani. Ám mivel ezeket mind egyszerre kell megoldani, hiszen részei a menekülésnek, a komplexitás esetenként nyomasztóvá válhat.
„Bár a fejtörők magukban egyszerűek, a szint maga is egy hatalmas, összetett fejtörő.”
Kívánságlistára még ma: Relooted az Epic Games Store-ban!